Menu

2010. július 11., vasárnap

július 4-5 repülőtér, megérkezés

Vasárnap és hétfőn jó sokszor eltörött a mécses, hiszen rossz elbúcsúzni mindenkitől, akit szeretek. De remélem megéri, jó döntés volt. A repülőtéren több mint 2 órával előbb ott voltunk, ennyi kell is sztem. Először leadtunk a nagy táskámat, ami maximum 15 kilós lehet, na én annyira figyeltem, hogy ne lépjem túl a keretet hogy 12,5 kilós lett:D (ha túllépem a kilós keretet akkor kilónként 6000Ft, ez annyira nem esett volna jól). Utána be kellett mennem a gate-hez ahol átvizsgálták a cuccomat. Mondanom sem kell, nálam kezdett el pittyegni a fémdetektor, így hát félreültettek. Persze nem volt semmi komoly, de miért megint én??? : ) Aztán volt vmi bolt, ahol egy csomó dolgot lehetett venni, extra drágán, és azokat fel lehetett vinni a repülőre. Gondoltam veszek egy normális, tök átlagos natur aqua-t, 460Ft-ba került. Mivel semmit nem tudtam, hogy mi hogyan működik, ezért az egyik csajhoz odamentem kérdezősködni. Ő Imola, későbbi utas társam. Sztem ő sem tudott többet a dolgokról mint én, de ketten mindent kitaláltunk.
Beszálltunk a buszba, remélve, hogy mindjárt kivisznek minket a repülőhöz, természetesen ez sem volt átlagos, vártunk jó 40percet a buszban, ahol dögmeleg volt, és közben esett az eső. Nagy nehezen kivittek minket a repülőhöz, a stewardess ellenőrizte a papírokat. Szerencsénkre, volt az ablak mellett hely.
Imola ült az ablak mellett, én pedig mellette, teljesen jól lehetett látni mindent. Ahogy leültünk megérkezett Marietta, így lettünk 3an, a végére jó ismeretséget kötöttünk.Körülbelül 1 órát álltunk Budapesten, nem akart elindulni a gép, vmi meghibásodott. Annyira éhes lettem, hogy Marietta segítségével kértünk nekem kaját, ami szintén piszok drága volt, de most tényleg kajás voltam:D
A felszállás kicsit durva volt:D, bedugult a fülem, fájt a fejem, kicsit beszédültem. De ez még mindig jobb volt mint a leszállás, az katasztrofális volt. Amúgy maga az út nagyon szép volt, nem lehetett érezni a sebességet, nem volt semmi "extra". Amikor leszálltunk a gépről, el kellett mennünk a csomagjainkért. Én annyira figyeltem, hogy melyik lehet az enyém, hogy már régen elment mellettem, úgyhogy várnom kellett még egy kört:D
Ezután végre megpillantottam Pipimet:), már nagyon hiányzott. East Midlandsből Derbybe busszal mentünk át, azt hiszem olyan 20-30 perc lehetett, én végigbeszéltem:D (Sztem ezen senki sem csodálkozik) Aztán megérkeztem "haza", ami nem volt nagy meglepetés, hiszen már láttam az albérletet fényképről.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Köszönöm a hozzászólásodat, hamarosan megjelenik a blogon. :)
Thanks for your comment, it will appear on the blog soon. :)