Menu

2011. február 7., hétfő

Fél éve Angliában

Igen, már fél éve vagyok kint. Csak úgy repülnek a hónapok. Amikor hazamentem karácsonykor, mindenkinek az első kérdése az volt, szeretek-e itt élni. Hát persze, hogy szeretek itt élni. Angliában van pár olyan dolog ami nekünk magyaroknak furcsa, túl egyszerű vagy egyszerűen túl bonyolult :) De ezeket a dolgokat meg lehet szokni, együtt lehet élni ezekkel. Mint minden országnak meg van a sajátossága, Angliának is megvan. (Kíváncsi lennék, ha egy angol elmenne Magyarországra, hogyan vélekedne.)
  Fél év alatt már nagyon sok dolgot megtapasztaltam/megtapasztaltunk Norbival. Számomra nem csak az volt furcsa, hogy szucsorsi Angliában, hanem az is, hogy nem a szüleimmel élek, és nem találkozom mindenkivel mindennap akivel szeretnék.
  Szeretem az egyetemet, az embereket, a tanárokat, az egészet ahogy van. Pedig teljesen más mint a magyar iskola, a magyar közösség, a magyar tanárok. Szeretem azt, hogy az órákon angolul beszélnek, és értem amiről beszél a tanár. Szeretem, hogy reggel kilépek a lakásból, és onnantól kezdve csak angolul magyarázok.
  Félév alatt már nem érzem magam elveszettnek az iskolában, a városban, Angliában. Nyilván van még mit tanulnom, de már most is magabiztosabb vagyok mint az elején. Nem aggódok ha bankba kell menni, vagy orvoshoz, vagy akár munkát kérni egy 3 csillagos hoteltől. Lehet nem jönnek be a számításaim a hotelekkel kapcsolatban, de legalább megpróbáltam. Angliával is így voltam az elején. Megpróbálom, ha nem jön össze, hazamegyek. De összejött, így maradtam. Szerintem mindent meg kell próbálni, különben később bánni fogjuk.
  Szeretem a munkám, legyen az az étteremben, vagy a Bistroban. Kedvesek az emberek, tudják, hogy külföldi vagyok ezért megértőbbek bizonyos helyzetekben.
  Az esőt is szeretem, mert már megszoktam.  (Felveszem a rózsaszín gumicsizmámat, és már mosolygok is) Nem is hordok esernyőt, csak a vízhatlan kabátomat. Úgyis eláll az eső, nem esik ez olyan sokat, csak elég gyakran. A napfényt hiányolom, de nehogy azt higgyétek itt alig van napfény, dehogy nem van, csak széllel is párosul ami nem a legjobb, vagy például nyáron igen is süt a nap, csak épp 20-25 fok van, nem 30 akár 40.
  Azt gondolom az emberek itt azért boldogabbak (nem csak ez az egy ok), mert a munkájukért megfelelő bért kapnak. Érzik, hogy a munkájuk fontos, és ez a munkabérben is látszik. Tudnak haladni az életben, még otthon egy drágább holmira hónapokat, éveket kell várni, itt megvan egy hét/ hónap alatt.
  Boldognak érzem itt magam, és remélem később elnyerem méltó jutalmamat :), azokat a dolgokat, amiket el szeretnék érni az életben.

3 megjegyzés :

  1. Én is.És minden örömödnek tudok örülni.
    Hihetetlen, hogy eltelt egy félév...olyan, mintha tegnap ültünk volna a Pizza teraszán, tíz nappal az indulás előtt.
    CSAK ÍGY TOVÁBB!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés

Köszönöm a hozzászólásodat, hamarosan megjelenik a blogon. :)
Thanks for your comment, it will appear on the blog soon. :)