Menu

2012. január 4., szerda

York

December 11-én vasárnap elmentünk Yorkba a Multi-cultural society-vel (40fő) (nemzetközi tanulók közössége) megnézni a karácsonyi vásárt. Reggel 8-kor indultunk, 2 és fél óra volt az út.

We went to York with the Multi-cultural society (40 people) on the 11th December to see the Christmas Fayre. The bus departured at 8am, and it took 2 and a half hour to get there.


Az A betű Buxtont jelöli/ Letter A shows Buxton

Pár kép a városról/Some pictures about the city:





Nagyon picik a házak/The houses are very small

A karácsonyi vásárról nem csináltunk képet, mert egyáltalán nem tetszett. Semmi karácsonyi hangulata nem volt, a forralt bort 3.50fontért adták ami kb. 1200Ft, röhejesen drága... Szólt a karácsonyi zene és volt karácsonyfa, de mégsem volt az a meghitt karácsonyi vásár.
We did not take any photos because we did not like the fayre. There was not any christmassy atmosphere, the mulled wine costed 3.50pound which is ridiculously expensive. There were christmas songs and christmas tree, but it was not that cosy christmas fayre.


Mióta Angliában élünk, nem találtunk igazi cukrászdát. Aztán Yorkban találtunk egy Francia Cukrászda Láncot. Ha érdekel titeket a cukrászda és a kínálat kattintsatok ide!

Since we live in England we could not find any patisserie. Then we found a French Patisserie Chain in York. If you want to know more about it click here!




Megebédeltünk egy olasz étteremben, ami nagy csalódás volt. A dekoráció, az étterem gyönyörű volt, a pincérek kedvesek, de az ételek... Nem volt íze, sózás után sem. Nem okozott semmi örömet.
We had lunch in an italian restaurant, which was very disappoiting. The decoration and the restaurant was beautiful, the waiters were nice and friendly but the food... It was falvourless even after solting it. It did not do any pleasure.


Menü/The menu

Étterem/Restaurant


A város este/The city at night






Este 6-kor hagytuk el a várost, és arra számítottunk, hogy olyan 8 óra körül Buxtonba érkezünk, és onnan még fél óra busszal Chapel. Egy, a feleségével beszélő személygépkocsi vezető áthúzta a tervünket, ugyanis személygépkocsival belerohant a buszba az autópályán. A busz 100km/órával haladt, és az autópálya egyik végéből a másikba csapódtunk többször is, és többször is majdnem felborultunk. Szerencsére a buszsofőr lélekjelenlétének és képességeinek köszönhetően meg tudta állítani a buszt, így nem történt személyi sérülés. Csomagok repültek a buszban, a mi táskánkban kb 10 kg-nyi szószos üveg volt, ami szintén leesett a földre és szerencsére nem valakire, az ajtó beragadt és úgy kellett kirugdosni. Az emberek pánikba estek, sírtak, sikítottak. Mi Norbival olvastunk és zenét hallgattunk, be voltunk kötve! Amikor megéreztem a becsapódást, először olyan érzés volt, mintha a repülőgépen turbolenciába lennék egy becsapódással az elején. Aztán amikor láttam, hogy a személyautó megpördül az autópályán és mi elmegyünk mellette, éreztem, hogy a busz neki csapódott a korlátnak, akkor megragadtam Norbi kezét és azon voltam, vagy együtt halunk meg, vagy együtt éljük túl. A személygépkocsi vezetője is épségben megúzta, és csak annyit fűzött hozzá "Balesetek történnek"...
3 órát vártunk a következő buszra, és még egy óra volt Buxton+ fél óra Chapel (de már nem volt buszunk, ezért kocsival hoztak haza). Másnap Norbinak dolgoznia kellett menni, ami így a baleset és a fáradtság miatt nem volt egyszerű. Végződhetett volna ez a történet tragikusan, de szerencsére nem így lett. Érdekességképpen, a baleset után, amíg vártuk a pótbuszt, addig rendőri kísérettel, az autópálya biztosításával elmentünk egy pub-ba egy pihenőnél, mivel ott biztonságosabb volt tartozkódni.

We left the city at 6pm, and we were expecting to be in Buxton at 8pm and Chapel is just half an hour from Buxton. But a car driver who was speaking on phone with his wife crossed our plans because with his car he hit the bus on the motorway. The bus's speed was around 100km/h, 70miles/hour and we hit the sides of the motorway several times, and the bus almost fell over many times. Thanks for the bus driver's composure and his driving skills, he could stop the bus, therefore there was not any personal injury. Bags were flying around, and our bag was filled with 10kg of sauce jars which fell on the floor luckily not on someone, moreover the door got stuck so men had to kick it out. Lots of people were in panic, crying and screaming. With Norbi we were reading and listening music and luckily our seatbelts were fastened. At first when I felt the impact I thought like I am on an airplane we are in a turbulence with a big hit at the beginning. But when I saw the spinning car passed by, I felt that the bus hit the barrier tape I grabbed Norbi's hand and I thought we will die or live together. The car driver got away unharmed, and he just made a comment "Accidents happen"... We were waiting 3 hours for the next bus, + Buxton was 1 hour far + half an hour to Chapel (We missed the last bus, so Sam gave us a lift) Next day Norbi had to go to work, but it was tough because of this accident and tiredness. It could end up tragically but luckily it did not. Just as an addition, after the accident with the escort of police we went to a pub while we were waiting for the bus, it was safer to stay there.



Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Köszönöm a hozzászólásodat, hamarosan megjelenik a blogon. :)
Thanks for your comment, it will appear on the blog soon. :)